Felsőszombatfalva (románul Sâmbăta de Sus, németül Obermühlendorf vagy Obersombath)
Fogarastól 20 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik. A kolostort 1696-ban egy 1654-ben épült templom helyére építtette Constantin Brâncoveanu, Havasalföld uralkodója. 1785-ben a bécsi udvar elrendelte a brancoveanu kolostor lerombolására. 140 évig elhagyatottan állt a kolostor, helyreállítása 1926-ban kezdődött. A mai épület 1926 és 1936 között épült. Falfestményei 1766–1767-ben készültek, és 1926–1936-ban restaurálták őket. Eredetileg külső falait is kifestették. A legnagyobb ortodox kolostor Erdélyben. Benne üvegikonfestő műhely működik, könyvtárában értékes régi kéziratokat és könyveket, múzeumában kb. 500 ikont őriznek.
***
Ósinka (románul Şinca Veche, németül Altschenk)
A falu Brassó megyében, Brassótól 45 km-re, Fogarastól 22 km-re fekszik. A barlangkolostor vagy a Kiválasztottak temploma közösségi helyiségeit és celláit 1741 körül vájták a homokkőbe és még egy függőleges 10 m-es világítóaknát („tornyot”) is fúrtak a szabadba. A templom öt helységből áll, egyik falon látható egy Dávid-csillag, az ablakok keskenyek. A helyiséget és a környéket egy sinkai származású amerikai emigráns újíttatta fel. Nem messze tőle működik egy új kolostor.
***
Fogaras (románul Făgăraş, németül Fugreschmarkt)
Brassótól 67 km-re, Nagyszebentől 76 km-re fekszik. Várát 1310-ben Apor László építtette. A 14. században a havasalföldi fejedelmek birtoka lett, de 1464-ben Hunyadi Mátyás kivette a kezükből. I. Apafi Mihály fejedelem idején ez volt a fejedelemség tényleges székhelye, itt halt meg a fejedelem 1690. április 15-én. A vár erődítmény és híres börtön volt a XVII. században.
***
Feketehalom (Codlea, Zeiden)
A város Brassótól 11,5 km-re fekszik. Evangélikus temploma a legnagyobb barcasági erődtemplom. 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átalakították. Az 1432-es török pusztítás után láttak hozzá erődítéséhez. Hármas falgyűrűvel és vizesárokkal vették körül.
***
A Rozsnyói barlang
A Rozsnyói barlang (Peştera Râşnoavei) a régi ortodox templomtól a kék jelzésen kb. fél óra járásra található.
***
Barcarozsnyó (1910-ig Rozsnyó, románul Râşnov, németül Rosenau, szászul Rusnâ, latinul Comidava)
Brassótól 15 km-re a Törcsvári-szoros bejáratánál fekszik. Várát egyes vélemények szerint a Német Lovagrend építette 1215 körül, mások az első, 1241–42-es tatár betörés utánra teszik építését. Első írásos említése 1331-ből való, 1335-ben már ellenállt a tatárok támadásának. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a 15. században és Báthory Gábor 1612-es ostroma után. Ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe és itt, mintegy ideiglenes faluban várták ki a veszély elvonulását. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak. A várudvaron lévő 146 méter mély kutat 1623 és 40 között állítólag két török hadifogollyal fúratták ki, miután a vízutánpótlás korábbi, ciszternás megoldása Báthory Gábor ostrománál kudarcot vallott. A felső várban 1650-ben épült a 2000-es években újjáépülő kápolna. 1718-ban a vár leégett, 1802-ben földrengés rongálta meg. Ezután építették az alsó várban ma látható épületeket. Sonkát és szalonnát tároltak benne. Utoljára 1848-ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek Bem serege elől. A vár kedvező fekvésének köszönhetően nyaranta látogatott turistacélpont. Az utóbbi években gyorsan halad felújítása, a várudvar egyik épületében pedig kiállítást rendeztek be. Megközelíthető a főtér egyik telkéről induló meredek ösvényen és keletről, a Valea Cetăţii felől szekérúton, de a várig kisvonat is felvisz.
***
Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg)
Brassótól 27 km-re fekszik, itt található a Drakula – Vlad Tepes által elhíresült vár. A Törcsvári szoros előtt álló 100 m magas hegyen lévő Törcsvári várat II. Endre király által 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. Nagy Lajos király 1377-ben a várat újjáépítette. 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne.
http://www.bran-castle.com/
***
Prázsmár (románul Prejmer, németül Tartlau, szászul Tuartlen)
A falu Brassótól 17 km-re fekszik. A település látnivalója a Világörökség részét képező, a város központjában lévő szász erődtemplom. A templomot a XIII. század elején építették, a belső várfalat 1425-ben, a külsőt a XVI. században. Ez utóbbi védelmi célokat szolgált és lőrésekkel ellátott, a belső falban 275 kamra van, ahol a lakosok veszély esetén itt húzták meg magukat, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük. A vár falai 5 méter vastagak és 12 méter magasak. A templom legértékesebb darabja az 1450-es készítésű oltár, amely a legrégebbi egész Erdélyben. Az erődben egy, a helyi szász népviseletet és használati eszközöket bemutató, néprajzi kiállítás is látható.
***
Szászhermány (románul Hărman, németül Honigberg, szászul Huntschprich)
Templomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül. A sorozatos ostromok következtében külső védőfala jórészt megsemmisült. 1970-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, hét tornya van. A gótikus erődtemplomot 12 m magas várfal veszi körül, amely 5 m vastag. A belső várfal oldalán ottlakásra is alkalmas szobákat alakítottak ki más szász erődtemplomokhoz hasonlóan. A román stílusú belső templomot 1280-1290 között építették, ezt később gótikus stílusban újraépítették. A templom belsejében fennmaradt néhany román stílusú oszlopfő, a sekrestyében pedig néhány szobormintázatú tartókar. Itt látható a Végítélet napját ábrázoló, gótikus falifestménnyel díszített gyászkápolna (1460-1470).
***
Szászfehéregyháza (románul Viscri, németül Deutsch-Weisskirch)
Két mellékútról is elérhető a falu. A főutat elhagyva mi a rövidebb útszakaszt választottuk, de nem biztos, hogy jól tettük. A bekötő út földút, ezért ha elől egy másik autó is megy, könnyen porfelhőben találhatjuk magunkat, s ilyenkor gyors mozdulattal nem árt ha feltekerjük az ablakot, még akkor sem, ha kint 30 fok meleg van. Aztán zötykölődve, max. 30 km/óra sebességgel lassan megtettük a 7 vagy 9 km-t, míg elérkeztük a faluba, mely Segesvártól 42 km-re délkeletre fekszik. A faluban olyan csend honolt, mintha az egész település lakatlan volna, valahol a világ végén. Itt-ott libák és pulykák verték fel a nyomasztó csendet. A gyönyörű homlokzatú házakat is mintha rég elhagyták volna lakói. Később tudtuk meg, hogy nagy részükre igaz is, lakatlan.
A templomhoz érve a csendet a turisták sokasága verte fel. A bejáratnál sorban álltak az autók, szám szerint közel 20, s majdnem mind külföldi rendszámú. A helybéliek szerint így szokott ez lenni, a közelben lakók, a megyében élők ritkábban látogatják, vagy nem is látogatják, viszont, a külföldiek több ezer km-t is megtesznek azért, hogy néhány órát eltöltsenek itt a világ végén.
A település a nevét fehér falú faerkélyes erődtemplomáról kapta. Első lakói székelyek voltak, helyükre a 12. század elején szászokat telepítettek. Kis halmon áll 15. századi gótikus szász erődített temploma, mely egy korábbi kápolna helyére épült; 1993 óta a Világörökség része. Védőfalát több torony erősíti. 1910-ben 791, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
Károly herceg egy alapítványt működtet, ami a faluban egy egész utcányi szász ház homlokzatát felújította, amely sajnos nagyrészt lakatlan. A helybelieknek munkalehetőséget biztosít ez az alapítvány, gyapjútermékeket készítenek, amiket Németországban értékesítenek.
Erdély utazásszervező
Brassó megye - Kőhalom (románul Rupea, németül Reps, szászul Räppes)
Fogarastól 41 km-re, Brassótól 62 km-re fekszik. A város fölött lévő vár építésének pontos ideje nem ismert, viszont 1421-ben a törökök már feldúlták, a 16. században a várat megerősítették, 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el, ezt követően az idők folyamán állapota egyre romlott.
2010-ben 30 millió lej európai uniós támogatással megkezdték a felújítási munkálatokat, melyek 2012-ben még javában folytak. A tervek szerint csak 2013-ban lesz ismét látogatható a vár.
Erdély Utazásszervező
***
Alsórákos (Brassó megye) - románul Racoş, németül Ratsch
A település Brassótól 45 km-re fekszik, az útviszonyok a korábbi évekkel ellentétben jónak mondhatóak.
Alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastély
A kastély egykor gróf Bethlen István tulajdona volt, majd Bethlen Gábor Sükösd grófnak ajándékozta a katonai szolgáltatásokért. Az épületet 1625-ben építették erdélyi reneszánsz stílusban, a bástyáiban voltak a szalonok, lakhelyek, konyhák, raktárak. Közepén egy négyszögű udvar található, a kastélyt falakkal vették körül. Az 1848-as forradalom idején az épület nagy része leégett, 1873 után, a kastély Teleki Sámuelé lett, idővel viszont folyamatosan romlott az épület állapota. A 90-es években elkezdték ennek felújítását, de munka még mindig van rajta…
Bazaltoszlopok
Alsórákos híres volt a bazaltbányászatáról, az itt található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület, bár az odajutás kicsit körülményes. A várkastély előtt tábla jelzi az utat és a fontosabb látnivalókat, de autóval az odajutás, már az út állapota miatt is elég nehézkes. A falut elhagyva nem láttunk turistajelzéseket, ezért a helyiek segítségét kértük. Viszont ha időt szánunk, és a többszöri kudarc sem szegi kedvünket, akkor az ott lévő látvány mindenért kárpótol. A terület gyönyörű: bazaltoszlopok, vulkáni kráter, vulkáni dugó, smaragdzöld színű bányató, a 820 méter magas Tepő magaslatán a várromok… szóval azt mondtuk, ide még egyszer érdemes eljönni.
© Erdély Utazásszervező
***
2013. január 18, péntek
Homoród - románul Homorod, németül Hamruden vagy Homoroden, szászul Hamruden
A település Segesvártól 58 km-re, Székelyudvarhelytől 34 km-re található. Nevét a homorú melléknévből kapta, amely arra a völgyre utal, amelyen a település fekszik.
A községközpont népessége kb. 1383 fő, amelyből 306 lakos magyar. Közigazgatásilag Mirkvásár és Székelyzsombor tartozik hozzá.
A csendes kis falucska látnivalója a 13. századi eredetű erődített szász evangélikus templom, amely az év bármelyik napján látogatható. A 16. században átépítették erődtemplommá, ekkor épült a szentély fölé, - ahol még látható a 13.-14.-15. századokból a kor faliképei, - a vastag falú, 8 emeletes, lőrésekkel ellátott torony. Ottjártunkkor a templom be volt zárva, de a közelben lakó harangozó, akinél a kulcsok voltak nagyon kedvesen fogadott és mesélt az épület múltjáról. A templomlátogatásért nem kérnek belépti díjat, viszont egy csekély összeget bárki hagyhat.
© Erdély Utazásszervező
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése